Miért félnek a cégek a felhőktől?
Európában 5 cégből 1 használ már felhő alapú technológiát, Magyarországon ez az arány még alacsonyabb, 100 vállalkozásból csupán 8 él a technikai fejlődés adta lehetőséggel. Az alacsony elterjedtségnek a technikai és jogi ismerethiány mellett bizonyos tévhitekre alapuló okai is vannak. A biztonsági aggályok és a magas költségektől való félelem például egyáltalán nem indokoltabb, mint a hagyományos szerverek esetében, sőt. A technológia adaptálásával egy vállalat nagyon sok időt, energiát és pénzt tud spórolni, ráadásul nagyobb biztonságban is érezheti magát. De honnan erednek ezek a tévhitek?
Bizalmas céges adatokat bízzunk egy felhőre?
Amikor adatbiztonságról beszélünk, nem éppen egy ködös, megfoghatatlan burkot szeretnénk adataink körül tudni, hanem egy betonépítményt. A technológiát nem ismerők hajlamosak azt gondolni, hogy a felhő által nyújtott rugalmasság és hozzáférhetőség automatikusan együtt jár az alacsony biztonsági szinttel. Míg a felhő alatt sokan a Google vagy a Dropbox lakossági ügyfelek számára nyújtott szolgáltatását értik, az üzleti ügyfelek számára már olyan felhőszolgáltatások érhetők el, amelyek magas adatbiztonsági szintet biztosítanak.
A témában járatlan cégek félelme általában két forrásból ered. Egyrészt a technika megbízhatósága merül fel kérdéses pontként, másrészt pedig a külső támadásoktól féltik adataikat.
Egy szerverleállás egy időre megbéníthatja a működést, komoly károkat okozva a cégnek. Ennek az esélye egy központilag kiépített saját szerver esetében sokkal nagyobb, ráadásul a hibaelhárítást és a rendszerjavítást is a cégnek kell elvégeznie és állnia. Ellenben a felhő olyan komplex, több szintből álló redundáns rendszer, amely biztosítja, hogy az ügyfél semmit se érzékeljen egy-egy szerver leállásából. A problémát a rendszert napi 24 órában monitorozó szolgáltató kezeli, a hibát kijavítja, a frissítéseket elvégzi, és ehhez az ügyfélnek a kisujját sem kell mozdítania.
A külső támadásoktól való félelem pedig szintén egy tévhitből ered, amelyet az adatlopásokról szóló hírek táplálnak. Azonban amíg az adatbiztonság szempontjából egyelőre kevésbé ismert felhő alapú technológia gyakrabban kerül a figyelem középpontjába egy-egy adatszivárgás esetén, addig a saját szerverek sokkal könnyebben támadhatók. Hasonló a helyzet, mint a légi és a közúti balesetekkel kapcsolatban. Egy-egy repülőgép-szerencsétlenség sokkal nagyobb visszhangot kap a médiában, mint az autóbalesetek, aminek hatására a repülés sokkal veszélyesebbnek tűnik a vezetésnél. Pedig a statisztikák egyértelműen kimutatják, hogy repülőn ülve nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat, mint autóban. Ma nem ismerünk 100 százalékig biztonságos rendszert, azonban az adatbiztonság folyamatosan fejlődik, ennek egyik eredménye, illetve állomása a felhő alapú technológia.
Nem túl drága mulatság a felhő?
A tévhitből eredő kérdés helyett inkább azt lenne érdemes számolgatnia a vállalkozónak, hogy éves szinten mennyit tud spórolni a váltással. Tény, hogy az IT-fejlesztésekbe komoly összegeket kell invesztálni. Ki kell építeni egy megfelelő kapacitású és megbízható szervert, be kell szerezni a szükséges hardvereket és a rendszeresen frissítendő szoftvereket, biztosítani kell azt a magasan képzett munkaerő-állományt, amely a megfelelő hozzáértéssel ellenőrzi és karbantartja az egész rendszert, de a kiesések és hibák helyrehozásáért is fizetni kell.
Ezen költségek jelentős része megspórolható, ha egy cég felhőre vált. A rendszerfenntartás, a karbantartás, a szoftverfrissítések és a licencdíjak a felhőszolgáltató feladatkörébe tartozik, az ügyfél pedig csak a rugalmasan igénybe vehető szolgáltatás használatáért fizet, jelentős összegek kiadását elkerülve. Egy nagyobb cég éves szinten akár milliókat is megspórolhat, de a kis- és középvállalkozásoknak is érdemes összevetni a két technika használatának költségeit.
Az amerikai vállalatok jelentős része már felismerte a felhő nyújtotta előnyöket, 81 százalékul szerint a felhőnek köszönhetően versenyelőnyre tettek szert a rivális vállalatokkal szemben: új piacokra tudtak belépni, és hatékonyabban tudtak reagálni a változásokra. Európa is szépen lépeget előre a technológia szélesebb körű használatában (például már a német SAP is nagymértékben támaszkodik a felhőre), s bízhatunk benne, hogy az adaptálás során szerzett pozitív vállalati tapasztalatok lökést adhatnak a gyorsabb terjedésnek. Abban biztos vagyok, hogy már csak azzal is jelentős növekedést lehetne elérni, ha első lépésként többen olvasnának utána a felhőknek.
