Bevétele 2014-ben megduplázódott, és több mint háromszorosára növelte 2013-as mobileladásainak számát. Legújabb terméke a piacra dobás után mindösszesen 3 perc alatt kelt el az utolsó darabig. Nem, itt most nem az iPhone 6-ról és az Apple 2014-es rekorddöntögetéséről van szó, hanem kihívójáról, a világ harmadik legnagyobb mobilvállalatáról, a kínai Xiaomiról (ejtsd: saomi). Érdemes megtanulni a nevét, még sokat fogunk róla hallani.

Az adatforgalom jelentős részét lebonyolító mobilpiac évek óta az Apple és a Samsung ügyfelek kegyeiért vívott harcáról szól. Mindkét óriás hosszútávon olyan innovatív megoldásokat tud kínálni a vásárlók széles körének, amelyek versenyelőnyt biztosítanak a konkurenciával szemben. Folyamatosak a hardver- és szoftverfejlesztések, legalább félévente újabb eszközöket küldenek a boltokba, és folyamatosan reklámokkal és ajánlatokkal bombázzák a felhasználókat. Az Apple magasabb árú, elit készülékekkel operál, a Samsung pedig a legelterjedtebb mobil operációs rendszer, az Android lehetőségeit használja ki maximálisan. Jelenleg összesen a piac 40 százalékát birtokolják, 10 százalékpont különbséggel a Samsung javára. Erre jön egy négy éves kínai cég, és valósággal elhódítja a kínai piac jelentős részét a két „öregtől”. Mi a Xiaomi titka?

A kínai vállalat kizárólag csúcsmobilokat gyárt, hihetetlenül olcsón. A készülékeit szinte az előállítás költségeivel kínálja, alig számol fel profitot. Megdöbbentő, de szinte egyáltalán nem épít marketingre, és értékesítő csapattal sem rendelkezik, kizárólag a közösségi médián van jelen. Azáltal, hogy a Samsung okostelefonjainak tudását féláron kínálja, a felhasználók egyedülálló ár-érték arányt kapnak. Ez biztosítja, hogy az eladásszám hosszútávon magas tud maradni, és nincs szükség félévente új termékekre. Ezzel pedig a gyártási költségek is alacsonyak maradhatnak. Arról nem is beszélve, hogy mivel főként online webshopokon keresztül értékesít, drága üzlethelyiségek fenntartására sem kell költenie.

A Xiaomi profitját elsősorban a készülék mellé nyújtott szolgáltatások teszik ki különböző kiegészítők és szoftverek formájában. Bár a céget sikerei miatt a kínai Apple-nek hívják, üzleti elve inkább a kínai Google-t körvonalazza. Kínában, Tajvanban és Hong Kongban kirobbanó sikereket ért el, így nem meglepő, hogy a közeljövőben számolhatunk a cég globális törekvéseivel is.

Kérdéses azonban, hogy a Kínában kiválóan működő, saját szoftverekre és szolgáltatásokra épülő üzleti modell mire képes a globális piacon, ahol hosszú évek óta a Google Androidja uralkodik. A 2014-es kimagasló siker alapján még közel sem könyvelhetjük el, hogy újabb komoly globális versenytárssal kell szembenéznie az „öreg” gyártóknak. A Föld legnépesebb országa egy teljesen különálló piac, ahol az Apple tavaly remek eredményeket tudott elérni, viszont ez nem jelenti azt, hogy a kínai Apple is be tud futni például Amerikában. Japánban járva például még mindig nagyon sok összecsukható telefont lehet látni, miközben Európában és Amerikában már egy ideje kivonult a piacról. Vagy például míg nálunk a QR-kódot mint marketingeszközt elvétve vagy mellékesen használják a plakátokon és szórólapokon, addig a japánok kiemelt szerepet szentelnek neki reklámjaikban.

A Xiaomi potenciális sikerei két pillérre épülnek. Egyrészt Hugo Barra-ra, a Google volt ügyvezetőjére, aki 2013 óta a kínai vállalat alelnöke; tudása és tapasztalatai még nagy hasznára lehetnek cégének. Másrészt pedig a Xiaomi agresszivitására és mondhatni pofátlanságára. Nem a döntésképtelen vagy első okostelefonjuk előtt álló vásárlókat szólítja meg elsősorban, hanem például az iPhone-tulajdonosokat, akik számára még külön Apple-kompatibilis alkalmazást is fejleszt, hogy egyszerűen és kényelmesen lehessen átvinni az adatokat iPhone-ról.

A hihetetlen gyorsasággal növekedő cég terjeszkedését azonban a dobogóról letaszított kínai Huawei, a ZTE, illetve a Lenovo sem nézi tétlenül. Mindhárom cég ugyanazzal a reakcióval készül felvenni a versenyt honfitársa ellen. A bejáratott márkanévtől elkülönülő, új brandet hoznak létre, amelyek a Xiaomi újszerű üzleti modelljét fogják követni. Mindhárom cég a nyugati nemzetek számára többet mondó márkanévvel kíván elterjedni az európai piacon. A Google után tehát a kínai cégek is elhozzák a „szolgáltatások korát”. Két kérdés maradt csupán. Lemásolható-e az amerikai óriáscég sikere? Veszélyezteti-e Kína a Samsung és az Apple pozícióját? Ha folytatódik a trend, ez utóbbira akár egy-két éven belül is választ kaphatunk. Arról nem is beszélve, hogy már a Google is ízlelgeti a mobilpiacot.

Lévay Örs