Merre tart a magyar távközlési piac?

magyarorszag_internet.jpgA hazai távközlési piac jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. Az adatforgalom a korábbi időszakhoz képest ugrásszerűen megnőtt, és csak azok a szolgáltatók tudtak fennmaradni, akik ezt az igényt ki tudták szolgálni. Magyarország vállalta, hogy 2018-ra minden háztartás számára elérhetővé teszi a szélessávú internetet, ami a szolgáltatók számára is kitűz egy határozott fejlesztési irányt. A cél tehát elsősorban az országos elérhetőség és a gyors kapcsolat, a piaci változások viszont arra is rámutattak, hogy az európai példát követve Magyarország is a „kevés szolgáltató, széleskörű szolgáltatások” berendezkedés felé tendál.

Az utóbbi években a felvásárlásoknak és összeolvadásoknak köszönhetően a piac jelentősen letisztult, így a gerinchálózattal rendelkező Telekom, Invitel, DIGI és UPC mellett már alig maradt országos alternatív szolgáltató, jelenleg stabil, kiterjedt ügyfélkörrel egyedül az Externet rendelkezik. A kábelszolgáltatók megjelenésével kiéleződő versennyel, az ügyfelek fizetési moráljából és a szektort sújtó különadóból eredő problémákkal nem minden cég tudott megbirkózni. Az üzleti tervüket kizárólag DSL-alapú szolgáltatásokra építő cégek nem tudtak versenyképesek maradni azokkal szemben, akik képesek voltak megújulni, diverzifikálni szolgáltatásaikat, új termékeket bevezetni, illetve komplexebb megoldásokat nyújtani az előfizetőiknek. Ez a trend az európai távközlési piacon is jól érzékelhető.

Az xDSL és a kábelnet

Bár a távközlési piac kapcsán a legdivatosabb szavak a mobilinternethez kötődnek, a 4G- és az LTE-hálózatokon túl a vezetékes technológia is évről évre fejlődik. Ennek egyik jele, hogy külföldön a Vodafone felvásárolta a Kabel-Deutschlandot, jelezve elköteleződését a vezetékes piac iránt, illetve itthon az Externet segítségével beszállt a vonalastelefon-piacra is.

Bár a vezetékestelefon-vonalak háttérbe kerülése miatt sokan a kábelnetet éltetik az xDSL-hálózatokkal szemben, a helyzet ennél összetettebb. Egyrészt míg az analóg hálózatokra épülő ADSL-t valóban egyre kevesebben használják a mobiltelefonok terjedése következtében, addig a telefonvonalakhoz nem kötődő csupasz DSL (vagy NDSL) továbbra is nagy népszerűségnek örvend a felhasználók között. De vajon miért?

A kábelnet és az xDSL technológia országos szinten kiegészíti egymást. Míg előbbi a nagyvárosokban, illetve a sűrűn lakott városrészekben lett kiépítve, elegendő sávszélességet biztosítva nagyobb mennyiségű előfizető számára is, addig az xDSL országos szinten, kisebb településeken is elérhető. Bár a kábelinternet az elmúlt években dinamikusan épült és fejlődött, a magas adminisztratív jellegű költségek, az iparágat sújtó különadók és a szabályozás szigorítása jelentős mértékben lassíthatja ezt a trendet.

Azokon a területeken, ahol kiépített infrastruktúra biztosítja a gyors kábelinternetet, a kábelszolgáltatók versenyelőnyben vannak, a többi régióban azonban az xDSL-csomagokat kínáló alternatív szolgáltatók tudnak elsősorban megoldást nyújtani az ügyféligényekre. Sőt mi több, épp ezeken a területeken tud a leginkább bővülni az ügyfélkör.

Az xDSL-piac lassú ütemben, évről évre bővül és fejlődik. Egyre kevesebb olyan település van, ahol még nem elérhető a technológia. A gerinchálózatot lassan, de folyamatosan korszerűsítik, a folyamatot pedig a 2018-as vállalás a közeljövőben még jobban felgyorsíthatja. A szolgáltatások minősége, illetve a sávszélesség is folyamatosan javul. A fogyasztók körében tapasztalható adatforgalom-növekedés miatt keresettebbek az alternatív szolgáltatók magasabb kategóriájú csomagjai, ami szintén jót tesz a piacnak. És bár a fogyasztók már kevesebb piaci szereplő közül választhatnak, a kínálat így is sokrétű maradt, sőt egyre színesebb lett.

Lévay Örs