A felhő az IT zöld-kártyája?
Az IT szektor az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 2 százalékáért felelős, annyiért, amennyiért a légiközlekedés. Az ágazat folyamatos bővülése pedig még tovább növelheti ezt az arányt. E problémára is ma a leghatékonyabb megoldásnak a felhő alapú technológiára való átállás látszik. Egy kutatás kimutatta, hogy egy kisvállalat a felhővel akár 90 százalékban, egy multicég pedig 30 százalékkal csökkentheti ökológiai lábnyomát. Ezzel az érvvel nem minden vállalkozás elégszik meg, de nem is kell, a felhő ugyanis számos további előnnyel kecsegtet a cégek számára.
A fenntarthatóság kapcsán sokan csupán a környezeti szempontokat tartják szem előtt, pedig a kifejezés ennél jóval többet rejt magában. A fenntartható vállalat nagy hangsúlyt fektet a költségek optimalizálására, az eszközök kihasználására és a munkaerő hatékony felhasználására. Figyel a hosszú távú tervezhetőségre, üzleti tervében a fenntartható gondolkodás erősen megjelenik.
Egy vállalatnak számos lehetősége van hatékonyabbá tenni működését szektorától, tevékenységétől, szervezeti felépítésétől és méretétől függően. Közös elem az informatikai rendszer, amely az adatokat tárolja és továbbítja, illetve amely a szoftverek működtetését biztosítja. Nem mindegy azonban, hogy mi áll a rendszerek hátterében; egy saját szerverpark vagy egy független felhőszolgáltatás. Ma még a magyar cégek többek között néhány tévhitnek köszönhetően egyelőre viszonylag kis százalékban használják a technológiát, pedig az nem csupán az adatok biztonságba helyezését szolgálja.
Hogyan segít a felhő a költségcsökkentésben?
- Alapesetben is kevesebb gépet használ. A felhővel a szerverek kihasználtsága általában 60-70 százalék körül mozog, míg például a kkv-k a szervereknek csak 5-10 százalékát használják ki. A felhő tehát ugyanakkora kapacitáshoz jelentősen kevesebb gép fenntartását igényli.
- Nincs szükség karbantartásra. A saját szerverparkot folyamatosan frissíteni kell, nem beszélve a váratlan leállásokról, esetleges meghibásodásokról. Ez egyrészt újabb szoftverek beszerzését és frissítését, továbbá szakember alkalmazását is jelenti. Egy felhőszolgáltató ezeket a kezdettől fogva biztosítja, belefoglalva a szolgáltatás árába, így a vállalatnak még csak nem is kell tudnia róla, ha valamilyen technikai probléma bukkant fel.
- Az adat-túlterhelés sem a vállalat gondja. Ha a szerverek elérik teljesítményük csúcsát, a biztonságos adatkiszolgálás érdekében további szervereket kell beállítani. A vállalatnak ilyenkor gyorsan kell cselekednie, és nem is biztos, hogy időben biztosítani tudja a bővítést. A felhőszolgáltató viszont fragmentált szerverhálózatán úgy tudja újraallokálni a kiszolgáló gépeket, hogy ott támogassák a rendszert, ahol arra épp szükség van.
Jelentősen csökkenti az áramfogyasztást. A fentiekből is következik, hogy a vállalat kevesebb áramot fogyaszt. A szolgáltató például olyan klímarendszerrel rendelkezik, amely a szokásosnál jobban megterhelt szervereket is a megfelelő hőmérsékleten tudja tartani. Tehát a cég válláról ez a teher is lekerül. Egy amerikai kutatás például kimutatta, hogy ha valamennyi amerikai cég átállna a felhőre, 87%-kal tudnák csökkenteni energiafogyasztásukat.
A fentieken túl viszont még egy fontos érvvel számolni kell: az adatok bárhol, azonnal elérhetővé válnak, komoly mennyiségű időt megspórolva a vállalatnak. Bár az időfaktort nehéz pénzben kifejezni, azt valamennyi vállalat tapasztalhatja, hogy az információ értéke idővel csökken, épp ezért az elsők komoly versenyelőnyre tehetnek szert.
A boltokban megszoktuk, hogy ha valami „zöld” vagy „bio”, akkor az sokkal drágább a hagyományos terméknél. A felhő alapú technológia viszont egyszerre zöldebb ÉS gazdaságosabb. Mindig hangsúlyozom, hogy sosem késő elkezdeni a fenntarthatóság szemléletmódját a gyakorlatba ültetni, még ha csak kisebb lépésekben is. Ilyen kisebb, de annál hatásosabb lépés az informatikai háttér újragondolása, új alapokra helyezése. Akinek pedig a technológia biztonságosságával kapcsolatban lennének fenntartásai, érdemes itt tájékozódnia.
