Az autóipari fejlesztések legnagyobb slágertémája manapság az önvezető autó, pedig egy másik fejlesztési irány is hatalmas összegeket emészt fel, több autóipari, távközlési és mobilcég aktív közreműködésével. A connected cars („összekapcsolt autók”) nem újkeletű igény, gyakorlatilag a 15 éve megfogalmazott Internet of Things („a dolgok internete”) kiterjesztése, vagy ha úgy tetszik, leszűkítése az autókra. Innen is jött a név: Internet of Vehicles (IoV). A koncepció olyan világot vetít előre, amelyben a járművek, közlekedési eszközök egy nagy, internet alapú hálózat szereplői, vezetőikkel és egymással összekötve, sosem látott mennyiségű információt állítva használóik és egymás rendelkezésére, mérföldekkel átláthatóbbá, biztonságosabbá téve a közlekedést.

Az USA legnagyobb vezeték nélküli szolgáltatója, a Verizon májusban bejelentette, hogy megvásárolja az egyik legrégebbi digitális médiavállalkozást, az AOL-t (America Online), amelynek egykor magam is előfizetője voltam. Ezzel pedig a webes és mobil videószolgáltatások terén átveszi a piacvezető helyet. A 4,4 milliárd dolláros akvizíció rámutat arra, hogy az óriáscég a digitális tartalom bővülésében látja a jövőt. Ez nagymértékben eltér a rivális AT&T elképzeléseitől. A texasi cég ugyanis az USA legnagyobb műholdas vállalatát, a DirecTV-t kívánja felvásárolni, ami az ország legnagyobb televíziós műsorszóró társaságának létrejöttét eredményezné.

Az IT szektor az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 2 százalékáért felelős, annyiért, amennyiért a légiközlekedés. Az ágazat folyamatos bővülése pedig még tovább növelheti ezt az arányt. E problémára is ma a leghatékonyabb megoldásnak a felhő alapú technológiára való átállás látszik. Egy kutatás kimutatta, hogy egy kisvállalat a felhővel akár 90 százalékban, egy multicég pedig 30 százalékkal csökkentheti ökológiai lábnyomát. Ezzel az érvvel nem minden vállalkozás elégszik meg, de nem is kell, a felhő ugyanis számos további előnnyel kecsegtet a cégek számára.

Elképesztő tempóban növekszik a videós mobil adatforgalom, az évtized végére akár az összes mobilon letöltött bit háromnegyedét mozgóképi adatok tehetik ki. A Youtube-on videónézéssel töltött órák száma évről évre 50 százalékkal nő, ráadásul többek között az okostelefon-piac terjeszkedésének köszönhetően a feltöltött videók minősége is folyamatosan javul, egyre több a HD minőségű tartalom. A sávszélesség azonban képtelen ilyen léptékkel fejlődni. A sávszélesség határa pedig adatvesztéshez, adatromláshoz, közvetetten pedig a felhasználói élmény csökkenéséhez vezet. A problémára viszont szerencsére már van megoldás.

Megtette várva várt bejelentését a prémium elektromos autóiról ismert amerikai cég, otthonaink áramellátásában hasznosítható akkumulátort dob piacra. A Tesla nem titkolt célja, hogy termékei uralják az elektromos autók piacát, tekintve, hogy tavaly elérhetővé és felhasználhatóvá tette technológiai szabadalmait a piac számára. Ezzel a lépéssel még közelebb jutott ahhoz, hogy a piacon a saját fejlesztésű technológiája váljon dominánssá az e-autók piacán. De mivel egy folyamatosan terjeszkedő, a tőzsdén is jelen lévő innovatív cégről van szó, várható volt, hogy nem elégszik meg az utak meghódításával.

Azt gondolhatnánk, hogy az internetes szolgáltatások özönvíz-szerű elterjedésének csupán a szélessávú hálózat hiánya vethet véget. A Netflix azonban erre is rácáfolt. Még februárban bejelentették, hogy internetes tévészolgáltatásukat Kubában is elindítják. Abban a Kubában, ahol 100 lakosra csupán 0,05 szélessávú vezetékes internetkapcsolat jut. Összehasonlításképp Magyarországon ez a szám 25, az USA-ban 30, Svájcban, Dániában és Hollandiában pedig 40 fölött van. Szóval az amerikai cég olyan területen kíván ügyfeleket szerezni, ahol a lakosság elhanyagolható részének van lehetősége nagyobb adatforgalmat generálni. Ma már láthatóan ez sem jelenthet akadályt az internetes tévézés elterjedésének.

A hazai távközlési piac jelentős változásokon ment keresztül az elmúlt években. Az adatforgalom a korábbi időszakhoz képest ugrásszerűen megnőtt, és csak azok a szolgáltatók tudtak fennmaradni, akik ezt az igényt ki tudták szolgálni. Magyarország vállalta, hogy 2018-ra minden háztartás számára elérhetővé teszi a szélessávú internetet, ami a szolgáltatók számára is kitűz egy határozott fejlesztési irányt. A cél tehát elsősorban az országos elérhetőség és a gyors kapcsolat, a piaci változások viszont arra is rámutattak, hogy az európai példát követve Magyarország is a „kevés szolgáltató, széleskörű szolgáltatások” berendezkedés felé tendál.

A globális mobil adatforgalom 2014-ben 69 százalékkal nőtt, a tendenciát pedig várhatóan a továbbiakban is hasonló lépték fogja jellemezni, főleg a korábbi technológiáknál átlagosan tízszer nagyobb adatforgalmat generáló 4G technológiát érintő fejlesztéseknek köszönhetően. Megállíthatatlanul az állandó internetkapcsolatot és azonnali tartalomlehívási lehetőséget igénylő társadalmi berendezkedés felé haladunk, amit természetesen technikai szinten is ki kell tudni szolgálni. Bár a mobilinternet fejlődése robbanásszerű, azonban egyelőre korlátozott hozzáférést enged a felhasználóknak, ami a Wi-Fi szolgáltatások előtérbe kerülését eredményezi.