Ez a videónézés már nem az a videónézés
Elképesztő tempóban növekszik a videós mobil adatforgalom, az évtized végére akár az összes mobilon letöltött bit háromnegyedét mozgóképi adatok tehetik ki. A Youtube-on videónézéssel töltött órák száma évről évre 50 százalékkal nő, ráadásul többek között az okostelefon-piac terjeszkedésének köszönhetően a feltöltött videók minősége is folyamatosan javul, egyre több a HD minőségű tartalom. A sávszélesség azonban képtelen ilyen léptékkel fejlődni. A sávszélesség határa pedig adatvesztéshez, adatromláshoz, közvetetten pedig a felhasználói élmény csökkenéséhez vezet. A problémára viszont szerencsére már van megoldás.
Különböző mérések azt mutatják, hogy a mobilok adatletöltési sebessége folyamatosan változik egy film nézése közben, főleg ha mozgásban van a készülék (a fix internetkapcsolatoknál ez az ingadozás nem jellemző). Amikor elindítunk egy fix felbontású és bitsebességű videót, a sávszélességünktől (illetve olykor a készülék processzorától) függ, hogy az milyen gyorsan töltődik be. Egy mindössze 0,5 MBps letöltési sebességű kapcsolat például jelentősen meghosszabbítja egy HD minőségű videó betöltési idejét, vagy szakadozni fog az adás. A tartalomnak nagyobb sávszélességre lenne szüksége, hogy ne feszegesse a határait, a sávszélesség pedig csak gyengébb felbontás esetén engedi probléma nélkül lejátszani a videót. Ráadásul egyes régebbi készülékek el sem bírják a túl jó minőségű videókat.
A megfelelő infrastruktúra azonban egyelőre még nem mindenhol elérhető, ami több ország és terület számára teszi szinte elérhetetlenné a gyorsan betöltődő HD videókat. Arról nem is beszélve, hogy a fejlett hálózat sem garantálja folyamatosan a gyors letöltést, egyes csúcsidőszakokban jelentősen beszűkülhet a használható sávszélesség. Jobb esetben a tartalom elérhető gyengébb minőségben is, ahogy például a Youtube-on is ki lehet választani az általunk preferált felbontást.
Az utóbbi években azonban egyre inkább elterjedőben van az ún. adaptív bitráta (adaptive bitrate) alapú streamelés, amely lehetővé teszi, hogy a készülék kapacitását és az internetkapcsolat minőségét és pillanatnyi állapotát figyelembe véve, akár a videó nézése közben is automatikusan a felsorolt körülményekhez igazodjon a videó felbontása. A videó így már nem egy-egy fájlként van tárolva a kiszolgáló szerverén, hanem több apró, eltérő minőségű adattömbökként. A technikának köszönhetően élőben monitorozható a fogadó fél internetkapcsolata, így a letöltési sebesség váratlan lecsökkenése esetén a videó bármely pontján az alacsonyabb minőségű adattömbök vehetik át a korábbiak helyét.
Bár a megoldás több fájlt és nagyobb tárolókapacitás- és adatfeldolgozókapacitás-igényt eredményez a szolgáltató oldalán, a felhasználó csak azt érzékeli, hogy jelentősen nagyobb sebességgel tölt be a videó. A Google adatai szerint az adaptív bitráta globálisan 50 százalékkal csökkenti a pufferelést, a túlterhelt hálózatokon pedig 80 százalékkal. Az online streaming terén élen járó Netflix és Hulu már egy ideje alkalmazza az adaptív bitrátát, a Youtube pedig – bár már évek óta lehetővé tette – 2015 elejétől a Flash-ről teljesen HTML5 kódolásra való átállással alapértelmezetté tette a technológiát.
A videós tartalmak számának és adatmennyiségének rohamtempójú növekedése mellett, mondhatni, elengedhetetlen a sávszélességet hatékonyan kihasználó megoldás elterjedése, hogy tényleg csak azokat a fájlokat töltsük le, amelyeket technikailag megengedhetünk magunknak, illetve amelyekre szükségünk van. A következő lépés pedig a technológia minél szélesebb alkalmazása egyéb platformokon is, gondolok itt a tévére, a számítógépes játékokra vagy akár a digitális fényképekre.
A technikai szempont mellett azonban fontos tartalmi aspektusa is van a történetnek. Azáltal, hogy az egyazon forrásból származó tartalomnak egy csúcsmobilon, gyors kábelnettel rendelkező magyar és egy régebbi készüléken, elavult ISDN-hálózaton internetező kubai felhasználó is – még ha más minőségben is, – ugyanúgy fogyasztójává válik, a tartalom továbbításának korábban nem látott méretű kiterjesztését teszi lehetővé.
